Sunday, December 25, 2011

Kozvelemeny

Vakacios foglalkozasaim egyikei koze tartozik a blogolvasas. Nem kovetek sok oldalt, a legtobb honlap szerzojet szemelyesen ismerem, de nemregiben volt alkalmam, nehany linken vegiglovagolva, tobb ismeretlen blogra is ratevedni. Olyan 50-60 korombeli szemely blogjaba olvastam bele, csupan ket-harom bejegyzes erejeig.
Nagyon szepen megfogalmazott, bo szokincsu, jol megszerkesztett irasokat talaltam, megis lehangolo volt ez a kis felfedezout.
Az irasok nagyresze apatikus vagy szomorusaggal atitatott bejegyzes volt, nemelyek egeszen a ketsegbeeses hatarat suroltak. Bizonytalansagrol, tehetetlensegrol olvastam es az ezzel jaro fajdalomrol. Tavolabbi ismeretsegeim kozul tobben elnek/ eltek ugyszint az uresseg erzesevel, nyomott kedelyben, celttevesztetten; en is eltem igy valaha.
Mindig is azt hittem, hogy az elet kepes ezt tenni az emberekkel, velem. Nem igazan volt kedves velem a sors, de megis tevedtem. Mi/ok teszik ezt magukkal, pontosabban hagyjak, hogy megtortenjen veluk, hagyjak, hogy elhideguljenek, elerzestelenedjenek, felgyuljon bennuk a keseruseg, a kimondatlan szavak millioja.

Ugy gondolom ketfelekeppen lehet elni: tudatosan, es osztonosen (gyavan). Mindketto sok fajdalommal jar, de az egyik fejlodest hoz, idovel pedig megnyugvast, beket. Ha nem vagy gyava szembenezni sajat magaddal, mulasztasaiddal, megertheted, elfogadhatod, fejlesztheted onmagad. Osztonosen elve is sok oromet fogsz talalni: leghamarabb ilyenkorban a drogokat (ideertve az alkoholt es a szexet is); de nem fogsz fejlodni, nem fog megvaltozni benned semmi, csak gyul es gyul a szar, mig egyszercsak azon veszed eszre magad, hogy nyakig ulsz benne, es mar masok is erzik, hogy buzlesz (!).
Mindig is feltem segitseget kerni, lelki ugyekben azt hiszem mindenki fel, talan valakik egyszer okosabbak lesznek.

Monday, December 19, 2011

...viragnak viraga

Nem ismerem. Sokat voltunk egyutt, szamos dolgot tudok rola, tobbszor lattam mar meztelenul is, megsem igazan ismerem. Ma mar egyre ritkabban hasznalom ezt a szot: tudni, ismerni valakirol, hogy ki es mi is pontosan; szinte lehetetlen. Eloiteleteim, velemenyem, fogalmam termeszetesen sokakrol van, es legtobbszor ez eleg is.
Neha, viszont, megjelenik elottem az emberekben, magamban, az a szaz es szaz kulonfele, kifinomultan felepitett, elkepzelt elet, elethelyzet, gondolat, mely merengo fejemben es fejukbhen masodpercek toredeke alatt megteremtodik, majd mindorokre elvesz, csupan par kisult idegszalat magautan hagyva. Egy egesz vilag, sok vilag, mindenkinek a sajatja. Mi hozzuk letre, de a valosag mintajara, igy sokan teremtik velem egyutt, bennem, es en bennuk, bennetek. Egyesek szepek, idealizaltak, masok borusak, es sokaknak nagyonis elvont, de a tied nem tudom milyen volt.
Sajnalom, bar nem hiszem, hogy ez volt az utolso eset, nem sokat fogok megismerni, es te sem. Legjobb remenyem, hogy egy tucatnyiba belelassak, csak egy igaz pillantasssal; a Tiedbe, ha hagyod.
Nem ismertem es egy vilag veszett el benne, az en vilagombol pedig, az ove.

Saturday, November 26, 2011

Valotlan valosag

Leptek es szoszmotoles zavarta meg: a nagymama. Tudta, hiszen mindig igy van, o korabban szokott felkelni. Ugy akart tenni, mintha meg alduna/ aludhatna, huzta az idot, de hamar megutotte a kegyetlen gondolat: muszalj menni...
Masfelszobas kicsi dunaujvarosi szobaban ebredt meg, mindigis utalta a telefon ebresztodallamat, veszjelzo volt ez, elohirnok. Rossz erzessel kelt fel, tudta mar mi fog kovetkezni.
Gepiesen oltozkodott, a kellemes alomtol meg bagyadtan; nem hitte, hogy ez az o elete, valaki maseba ebredt bele, a golyakalifara gondolt egy pillanatra. Nem volt ideje tovabb merengeni, tudta, hogy nem keshet, feladata volt vagyisinkabb: kotelessege.
Nem ehetett, pedig szeretett volna, mindenki mas evett, maskor o is szokott. Anyuka is keszulodik, o is mar majdnem keszen van. Meg sotet volt, de nemsokara hajnalodott, nem volt ido megvarni, megvarta volna.
A nagybacsi vitte oket autoval, 6 korul indulnak, 2 ora az ut es 8-ra mar ott kellett lenni; talan csak egyszer kestek eddig el, es akkor sem sokat. Lementek a lepcsokon, ki az ajton, mar ott allt az auto, nem igazan turelmes, "menjunk".
Az utat mindig szerette, pedig ugyanazon az autopalyan haladtak vegig minden alkalommal, egy honapban ketszer-haromszor attol fuggoen milyen rosszul szokott lenni. Ahogy haladtak Pest fele az autopalyan, az anyosulesrol nezte, hogyan kell fel a nap; gyonyorkodott benne, jo erzessel toltotte el, sosem tudta miert. Olyan volt neki a nap elso sugara, mint egy opium, mintamikor bedrogozzak az embert mielott megmutik, hogy ne erezze a fajdalmat, a terrort - sosem gondolt ebbe bele.
Egyre csak haladtak, ment a radio kozben, de csak a lassabb reszeknel hallatszott, ezert ritkan figyelt ra. Sosem hagyta kikapcsolni, kellett a morajlas.
Nem nagyon beszelgettek, fagyos volt a levego, pedig mar megszoktak ezt az egeszet. Egyre csak haladtak.
Beertek a varosba, mindig ugyanott. Mar ismerte a boltokat a koruton: Ediland, Mc Donalds, Exchange, Vegyesbolt stb. kivulrol tudta, sorrendben. A sarkon, ahol befordultak mar nincs ott a hajlektalan, aggodott erte.
Megerkeztek vegre a Tuzolto utcaba. A korhaz falan vidam festes volt; mindigis iritalta, hogy ilyen derus kepet rajzoltak az onkologia korhazra, csak azert, mert gyerekeknek? Semmi derus nem volt a helyben, megis sokan mosolyogtak bent, de csak az arcukon.
Beleptek, immar valosag. Nem volt menekves: rakos volt, valotlannak tunt, valotlannak tunik meg most is.
Reg tortent, o volt, de en is, azt hiszem.

Tuesday, November 8, 2011

Feltekeny vagy, takarodj!

A tevhit ellenere a feltekenyseg nem a szeretetbol, kotodesbol adodik.
A feltekenyseg legfobb kivalto okai a birtoklasi vagy, onbizalomhiany valamint a tarsfuggoseg. A szeretet/ szerelem mertekehez semmi koze, ez csupan egy parhuzamosan jelen levo erzes, amivel sokan szeretnek megmagyarazni tulzott feltekenysegunket.
Minel nagyobb az elobb megemlitett kivalto okok valamelyike, annal erosebb az erzes.
A birtoklasi vagy eseteben: a parom az en tulajdonom, megha nincs is ez ilyen konkretan tudatositva/ kimondva. Mivel az en tulajdonom, ezert nem rendelkezik szabad akarattal, igy barki megkaphatja, ha nem vigyazok ra elegge; ennek erdekeben folyamatosan oriznem kell, avagy ketelkednem benne, ha felugyelet nelkul hagyom.
Az onbizalomhiany eseten: nem vagyok meggyozodve rola, hogy eleg vagyok a paromnak, de mivel nekem o kell, ezert ha nem is a megnyero szemelyisegemmel, akaratossagommal megorzom magamnak es megovom mastol, aki esetleg jobb nalam.
A tarsfuggoseg legtobbszor gyavasagbol fakad: rettegek attol, hogy a parom elhagy, igy mindent megteszek, hogy ez ne fordulhasson elo, es folyamatosan arra gyanakodom, hogy ez megis megtortenik.
A feltekenyseg osztonos erzes, csakugy mint a fentebb felsoroltak; emberkent az az elonyunk, hogy megnyilvanulasainkban sokszor az esz is szerepet kaphat, nemcsak az osztonos erzesek.
Miert erdemes feltekenynek lenni, hisz ha valaki meg akar csalni, vagy el akar hagyni, azt az en akaratom ellenere is meg fogja tenni, es nekem semmi jogom megallitani (!). Az egyeduli amit tehetek, hogy elfogadom, es keresek valaki mast, ha ez engem eppen zavar.

Sunday, October 30, 2011

Anna es a facebook

      Kepzeljunk el egy szemelyt, nevezzuk az egyszeruseg kedveert Annanak. Annat csak latasbol ismerem, egyik baratom ismerose, a neven kivul mast nem igazan tudok rola. 
      Felmegyek a facebook profiljara: teljes nev, lakcim, jelenlegi tartozkodas, tanulmanyok, munkahely; nem igazan szemelyes adatok, de egy ismeretlennel valo beszelgetes 10-15 perce alatt nagyjabol ezeket az informaciokat tudom meg valakirol.
      Kicsit lennebb: kedvenc zenek, filmek, konyvek, idezetek, hobbik stb. - talan ez mar 1-2 oras beszelgetesnek felelne meg, szinte maris ugyerzem, hogy ismerem Annat. Kepeket nezegetek kirandulasokrol, bulikrol, osszejovetelekrol; ujabb kepzeletbeli 30-60 perc beszelgetes.
      Meg egy kicsit lennebb: van kapcsolata vagy nincs; legvegul pedig emailcim, esetleg telefonszam, ami remelhetoleg az 1-2 oras beszelgetesem befejezese is lehetne: emailcim-, telefonszamcsere.
      Ez az egesz nem telik fel oraban, nagyon hatekony, es mindebbol Anna semmit sem eszlel. 
Most kepzeld el, hogy te vagy Anna, es masok az altalad megszerkesztett "reklam" alapjan ismernek es itelnek meg minden nap (!).
Par ora beszelgetes helyett sokan valasztjak ezt a konnyebbik utat, mivel lustak, es sokszor gyavak is a tobb idot igenybevevo, szemelyes megismereshez. Mindket fel kimarad az ebbol fakado kihivasabol, gyonyorbol es csak tovabb fokozodik a gyavasag, hisz batorsag csak sikerelmenyekbol lesz, es nem nagy sikerelmeny valaki profiljat megtekinteni.
Sokaig nem tudtam miert nem jo nekem a facebook, hiszen nagyon sok dologra kivalo. Sajnos erre is nagyon jol hasznalhato, es nem mondhatom, sajnos, hogy nem szalasztottam el megismerni par nagyszeru embert, csak azert, mert a profilja hamarabb a kezeim koze akadt.

Sunday, September 18, 2011

The secret

2006-ban megjelent es nagy kozerdeklodesre tett szert a "The secret" cimu onfejleszto film. Sokan nem tudjak, hogy ez hamarabb jelent meg, mint a kesobb e film alapjan megirt bestselller konyv, ugyanezzel a cimmel.

Hosszas gondolkodas utan sikerult megfogalmaznom, hogy mi is a "titok", amit olyan eloszeretettel elenk terjeszt a film, illetve a konyv is: onamitas (amerikai modra) a legfelsobb fokon.
A film egyik felkapott, es legkedveltebb ideaja a hangzatos "the law of attraction", ami nagyjabol arrol szol, hogy ugy a jo, mint a rossz dolgokat mi vonzuk magunkhoz, az optimista, derulato, remenykedo illetve a pesszimista, negativ gondolkodasunkkal. Ez igy elsore nagyon jol hangzik, es kecsektetoen egyszerunek tunik: ha mindig mosolygunk (belul, es nem csak az arcunkal) akkor csak jo dolgok fognak velunk tortenni, mivel csak azt vonzuk magunkhoz.
Tekintsunk el egy pillanatra a sok betegsegtol, balesettol, atverestol, kihasznalastol ami a vidam, boldog embereket is eleri. Ha mindig csak arra torekszunk (feltetelezve, hogy sikerul), hogy mosolyogjunk, boldogok legyunk, akkor hogyan vesszuk eszre, ha azok vagyunk, hisz a boldogsag, az orom pont azert letezik, mert van egy ellentete is, amit megtapasztaltunk, megtapasztalunk nap, mint nap, es erezuk a kulonbseget, hogy az egyik kellemesebb. Szomorusag, bankodas nelkul sajat boldogsagunkat keptelenek vagyunk meglatni, erezni, elvezni.
Az en velemenyem szerint nem vagyunk sajat isteneink, termeszetesen ez nem azt jelenti, hogy nem tudjuk befolyasolni a velunk tortenteket. Kitartassal, batorsaggal es felelossegvallalassal sokkal valoszinubb, hogy jobb dolgok tortennek barkivel, es meg ha nem is minden alkalommal jar pozitiv eredmennyel, ha valaki megtesz minden tole telhetot es ugysem jon ossze valami, azert nincs amit bankodjon, illetve rosszul ereznie magat. Ha viszont nem tett meg mindent: lusta volt, esetleg gyava, sokkal konnyebb azt mondani, hogy "tele voltam negativ gondolatokkal", minthogy beismerni, felvallalni sajat hibait, mulasztasat es megprobalni valtoztatni rajtuk; es legtobben igy is tesznek (e film utan meg plane), es kovetkezoben ugyanugy jarnak el, teli lustasaggal es gyavasaggal .
A filmben, raadasul, ezt az egesz gondolatot meg felszinesebb sikra helyezi azzal a kepsorokkal, amivel egy gyereket mutat be, aki egy bicikli utan vagyakozik. A gyerek sokat gondol a biciklire, ki tesz rola egy kepet a szobajaba, nezi magazinokban es lam masnap a nagypapaja varja az uj biciklivel az ajtoban- the law of attraction :). Talan aki ezt tenleg elhiszi az megerdemli a sorsat, az egyeduli gond az, hogy az onamitas egy ido utan mindenkepp osszeomlik, es akkor nagyot durran. Ilyenkor rajon ez az ember, hogy negativ gondolatok helyett, tele van gyavasaggal, onzoseggel, lustasaggal es akkor depresszios lesz. Termeszetesen akkor sem fog legtobb felelosseget vallalni a tortentekert, hanem (hamar ilyen jo neve van) a depressziot, mint betegseget fogja okolni, de errol majd kovetkezoben.

Thursday, August 18, 2011

hogyan mondhatnam ki?

Kicsit szuneteltem a blogolvasast, es fokent a blogirast.
Sajnalkozom, mivel szuksegem van az irasra. Pontosan azert, mert legtobb gondolat, ami bennem megfogalmazodik, tul irodalminak tunik, es nem jon, hogy kimondjam;
Sok ideg az gondoltam, hogy ez a tarsadalom hibaja, hogy egy koltoi kep kimondasatol is mar kenyelmetlenul erzem magam, de igazabol ez csak az en gyavasagom, hogy felvallaljam magam.
Hogyan is mondhatnam ki, hogy latom a gyongyozo kek szemeidben a boldogtalansagot, a kezeid mely rancain, es lagy boren a megtortseged; hogy kiraz a hideg neha a szavaid uressegetol, es megfojtassz a szereteteddel, amit en mindig is fukarkodva viszonoztam. Hogy a szenvedes ismereteben is kepes vagyok elfelejteni mi is a fontos szamomra, es osszetorni tollupihe, hetkoznapi dolgokon; es hogy baratsagunk ellenere sem tudlak megmenteni sajatmagadtol, ahogyan en is aldozatul estem sajat magam emberisegenek.
Hat igy.

Tuesday, April 5, 2011

Motivacios szovegek a falon

"Legy turelmes, mert az olyan jo" ; "Kepes vagy megvalositani az almaidat" ; "Okos vagy, ugyes meg szep" - valahogy igy neznek ki a motivacios szovegek. Ertheto, hogy egyesek ezeket a falra ragasztva probaljak magukat osztonozni, de ezek a kis cedulak sulyos onbizalmi problemak nyomai; tanacsosabb vendegek elol eltenni, mivel az onbizalomhiany nem bizalomkelto ( :p ) es nem is vonzo, nem utolso sorban konnyu kihasznalni.
Talan mas dolgokat is tanacsos eltenni vedegek erkezese elott, de en most errol irtam.

Sunday, April 3, 2011

Vege?

A szakitas maga nem egy szemetseg, meg akkor sem, ha az illetovel el vagy jegyezve (a hazassag ill. a gyerekes kapcsolatokat nem targyalom, mert nem az en asztalom) . 
Szuksegszeru es szerencses esetben jobb dolgokat von maga utan, de mindenkepp elkerul par rosszabbat.
Mielott fellelegeznel elarulom, hogy maga a modszer viszont konnyeden lehet gyava, onzo, szadista valamint embertelen, sot altalaban az.
Szakitani ugy erdemes eloszor is, ha vegervenyu (bar gyakran elofordul, hogy az exek ujra osszebujnak, de ezt nem neveznem kapcsolatnak, inkabb csak kezenfekvo sexnek). 
Eloben kell valakit utjara kuldeni, es ugy, hogy utana semmilyen kerdese illetve ketelye ne maradjon azzal kapcsolatosan, hogy menni kell. Altalaban ehez a reszhez gyavak az emberek avagy a buntudat miatt nem kepesek ra, pedig ez az egyetlen emberi modja a szakitasnak.
Van kerdes?

Tuesday, March 8, 2011

Marcius 8

...tobben vannak akik nem tartjak igazi unnepnek, de termeszetesen a velemenyek megoszlanak;
viszont annak a hangos kinyilatkoztatasa, h valaki nem vesz viragot egy, esetleg tobb szemelynek, a szandekrol, valamint az e melle tarsulo lustasagrol arulkodik, magahoz a cselekveshez (jelen esetben a viragvetelhez, vagy barmi hasonlo ritualis szimbolumhoz). Nem tudtatok lanyok?