Tobb blognak is a rendszeres olvasoja vagyok, bar egyre kevesebbnek. Egy reszuket azert olvasom, mert ismerem azt aki irja oket, masokat csupan kivancsisagbol.
Altalanos jelensegkent figyeltem meg azt a kesztetest sokak (inkabb a fiatalabbak) koreben, hogy minden gondolatot, hangulatvaltozast, jelentektelen (vagy annak tuno) esemenyt szinte azonnal, online postolni kell, gyakrabban facebookra, ritkabban sajat blogra.
Tudomasul vehetnek/ vehetnetek, hogy ezen gondolattoredekek tulnyomo resze az irok meggyozodese ellenere nem egyedi, kulonleges avagy gyemant. Leginkabb a reszegen rogtonzott, jol hangzo ambar igen felresikerult eletfilozofilakhoz hasonlitanam oket, amik SZINTE kivetel nelkul uresek, es igazsagertekuk pillanatnyi.
Az ok tobbek kozott az egyutterzes, a megertes, az elismeres ketsegbeesett hajkuraszasa, ami sokszor mar szanalmas hatarokig is elfajul. Emellett ugy tunik, hogy tul sok a szabadije sokaknak; barcsak kezdenenek szabadidejukkel valami hasznosabbat...
